Györgyi utazásai: Sarki fény vadászat Izlandon

Izland észak-európai ország az Atlanti-óceán északi részén. Sokkal közelebb van a kontinentális Európához (960 km), mint Észak-Amerikához (3293 km).Izland nem tartozik az olcsó árkategóriajú úti célok közé. A fogyasztói árak kb. 55-60 százalékkal magasabbak mint nálunk. Dehát a helyiek kb. 76 százalékkal többet is keresnek. Ráadásul az egészségügyi, szociális ellátások, az oktatás tekintetében messze jobb helyzetben vannak. Tehát most nem olcsó Országba utazok. Wizzer jegy 50.000-60.000 Ft kilehet fogni. Izland irigylésre méltó a tiszta levegője, vizei, az egészséges életmód és a friss halételei miatt.

A csapvíz náluk szuper tiszta, finom. Fotó téma az lesz bőven geológiai csodák, gejzírek, vulkánok, gleccserek, vízesések, töménytelenül sok fotózni való. A. természet alkotásai: fjord, gleccser, fumarola, szolfatára, iszapfortyogó, kötélláva, gejzír, bazaltorgona, lávahomok. Az ottani időjáràs átlagban 12 C ,mi 2023 Novemberében voltunk, sokszor brutál széllel.Az elkövetkező napokban számtalan vízesésnél jártunk, melyek közül a legemlékezetesebbek: a Seljalandsfoss, ahol be lehet sétálni a vízfüggöny mögé, a 62 méter magas .

Gullfoss, magyarul arany vízesés Izland délnyugati részén a Hvítá folyó kanyonjában található. A vízesés a sziget egyik legnépszerűbb turista látványossága. A Hvítá folyó szélesen érkezik a vízesés első fokához, ahol 11, majd szinte közvetlenül ezután 21 métert zuhanva egy szűk hasadékban folytatja útját. A szurdokot a vulkáni erők hozták létre, de a jégkorszak óta már a folyó bővíti, mélyíti tovább. A folyó átlagos víz hozama nyaranta itt 140 m³/s, amely a téli időszakban lecsökken 80 m³/s-ra. A legnagyobb áradások idején az itt lezúduló víz mennyisége akár 2000 m³/s is lehet.

Strokkur gejzîr. Haukadalur geotermikus területen található Strokkur gejzír minden nap 10-15 percenként tör ki és a vízoszlop magassága eléri a 15-20 métert.

A területen találhatóak még hőforrások, iszapfortyogók, és a Nagy Geysir, mely utoljára 2016-ban tört ki.

3000 éves, vulkanikus eredetű kráter-tó; viszonylag sekély, 7-14 méter mély.

A kráter falát alkotó kőzet vöröses színű, a tó pedig a talajból kioldódó ásványoknak köszönhetően élénk kék színben pompázik.

Jökulsárlón gleccser-tó Izland egyik természeti csodája, ami a Breiðamerkurjökull gleccser végénél alakult ki, amikor is az távolodni kezdett az óceántól. A tó területe változó mértékben növekszik, 1970 óta négyszeresére nőtt, jelenleg 18 km2 és a legtávolabbi pontja 1,5 km-re fekszik az óceántól. A Jökulsárlón gleccser lagúna ma Izland legmélyebb tava a maga 248 méteres mélységével. Ha szerencsések vagyunk a tavon nem csak jégtáblákat, de még fókákat is láthatunk.

Jökulsárlón gleccserlagúna, amely Izland egyik legismertebb természeti képződménye. A gleccserről leszakadt, lagúnában úszkáló, kék és fehér árnyalatokban játszó jégtömbök varázslatos látványt nyújtanak. Hajókiránduládon során közelebbről is megcsodálhatjuk a jéghegyeket.

Izland fekete homokos partja érthetően a (főleg a bátor) turisták egyik legkedveltebb turisztikai látványossága, sőt, a hely még a Trónok harca és a Csillagok háborúja filmek egyik forgatási helyszíneként is szolgált. Reynisfjara, Izland rendkívül veszélyes fekete tengerpartja. Van azonban egy jóval “sötétebb” oldala is a Reynisfjara tengerpartnak: ez az otthona a rendkívül veszélyes lopakodó, vagy más néven alvó hullámoknak. Érdekességük, hogy a kisebb hullámok között bújnak meg, majd hirtelen betemetik az óvatlan embert. Mikor végül lecsapnak, gyorsan emelkednek és sokkal feljebb érnek a parton, mint várnánk. “Amikor egy ilyen hullám elragad téged, elesel, és nagyon nehéz felállni és újra egyensúlyba kerülni. Ennek egyik oka az, hogy a hullám szívóerőt hoz létre, amely magával ránt, és kimossa a homokot és a kavicsot a lábad alól” – írja a Visit Iceland. “Ha egyszer a vízbe kerülsz, az áramlat elhúz a parttól, ahonnan szinte lehetetlen megmenekülni.

Érdekességek:

Nem szemetelnek, mindenhol szelektív hulladékgyűjtők és a dohányzóknak kültéri hamutartók vannak. Nem léteznek szúnyogok. Egyetlen lófajta van, az izlandi ló, akik nagyon barátságosak. Nincs hadsereg, csak parti őrség. A csapvíz nagyon finom, gleccservíz. Fürdéshez pedig termálvizet használnak. Nincs autópálya.

Szintén érdekes dolog, ennek a Hot-Dognak aminek a virslije birka húsból készült, annyira híres hogy még Bill Clinton is megkóstolta mikor Rykjaviki látogatása alkalmával. Ezt a cilukàt a boltos gazdája mindennap délután beengedi az üzletbe és elfoglalja úri helyét egy 65.000 Ft pléden, amit természetesen árulják a turistáknak ...de ezzel nem kicsit bevonzva a turistákat.

Falut nem igazán látni, ha nem mintha a közeget szétdobálták volna tanyákat itt -ott láttunk útközben. Egész évben fürödhetünk melegvízű forrásokban. Izland a világ egyik legzöldebb országa. Izland olvadó gleccserein közlekedni kockázatos vállalkozás, átlagos terepjárókkal szinte lehetetlen. A hatalmas repedések komoly kihívást jelentenek, egy normál méretű autót simán elnyelnének. Ezért egy helyi turizmussal foglalkozó cég inkább óriási busszal szállítja a páratlan látványra éhes látogatókat.

Az izlandiak megeszik a lundát, melynek nyers szíve egy igazi kuriózumnak számít. Érdemes még megemlíteni a hakarlt, ami egy erjesztett cápahúsból. Izlandon hosszúak a téli éjszakák és a nyári nappalok. A fővárosban december 21-én reggel fél 12-kor kel fel a nap és délután fél 4-kor nyugszik. Június 21-én éjfélkor viszont alig bukik a horizont alá, reggel 3-kor pedig már kezd világosodni. A késő tavaszi és a kora nyári hónapok során soha nincs teljes sötétség éjszaka.1 hetes Izlandi út 350.000 -400.000 Ft körül mozog. Fagyit Izlandon egész évben lehet kapni és nagyon finom.

Dyrhólaey

Dyrhólaey környékének legnagyobb látványossága a több mint 100 méter magas, szinte merőleges sziklák. Ezekből egy több mint 150 méter hosszú sziklafal két ívvel, közvetlenül a tengerszint fölött, mint egy kis félsziget nyúlik ki a tengerbe. Ezek sziklaablakokat vagy kapukat alkotnak, és Izland egyik legfotogénebb helyei közé tartoznak. A sziklák tetején egy 1910-ből származó kis világítótorony áll, jellegtelenül szögletes alaprajzzal, fehér homlokzattal és piros előtetővel.

A merőleges és magas sziklafalak a vonuló madarak kedvelt fészkelőhelyei, évente több tízezer madarat vonzanak ide. A madárkiáltások az óceán morajlásával együtt fokozzák a hely varázslatos hangulatát.

Dyrhólaey- félsziget

Eredetileg vulkanikus eredetű sziget volt, tengerszint feletti magassága 120 méter. Nyaranta lundák népesítik be a félsziget szikláit, így lehetőségünk van egészen közelről megfigyelni őket. A sziklaszirt tetején található a Dyrhólay világítótorony, mely 1927-ben épült és pár éve minihotellé alakították át.