Kiràndulàs csodàs legélhetőbb vàrosba Bécsbe

Filx busszal indultam Bécsbe Budapestről, sajna a 3 órás menetidőből több mint 5 órás út lett mert az autópályán baleset volt. Én  most csak kívülről néztem meg, de lesz rà alkalom és vissza térek. Akkor nézzük meg az épîtészeti remekműveket. A 2  millió lakosú Bécs barátságos, élhető város (2022 és 2023 után 2024-ben is, összesen már ötödször a világ legélhetőbb, legjobb életminőségű nagyvárosának választották), sok érdekes látnivalóval, melyek közül néhány a magyar történelemben is fontos szerepet játszott.

Szent István Székesegyház

 .Az óváros kellős közepén lévő Stephansdom Bécs fő vallási épülete, valamint a város egyik szimbóluma, és egyben Ausztria legjelentősebb gótikus épülete. A székesegyházat a bécsiek, szeretetük jeléül Steffinek becézik. A bécsi Szent István Székesegyház Ausztria legmagasabb temploma. Hossza 101 méter, déli tornya 136, még északi tornya 68 méter magas. Ezeket eredetileg ikertornyoknak szánták, de nem készültek el, így az északi torony csak fele olyan nagy, mint a déli. A Szent István Székesegyház 1137-1160-ig épült, de az évszázadok folyamán jelentős átalakításokon, felújításokon, és újjáépítéseken esett át. Nagyon szép belső terű templom.Ha pedig pazar kilátásra vágyunk, "csupán" 347 lépcsőt kell megmászni, és felérünk a déli toronyba.

Nem csak felfelé, lefelé is mehetünk. A székesegyház katakombáinak megtekintése érdekes programnak számít. 30 perces vezetett túra folyamán nézhetjük meg.

A Stepansplatz, ahol a székesegyház áll, remek kiindulási pont az óváros bejárásához. A nyári hónapokban remek a tér hangulata, zenészekkel, táncosokkal, árusokkal. Ez egy remek hely arra, hogy megigyunk egy kávét, és élvezzük a vàrost.

A Parlament és az Epstein palota

A bécsi Ringstraßen elhelyezkedő Parlament épülete Ausztria egyik legfontosabb épülete, és az építészet gyöngyszeme. 2023 elejéig átfogó felújítási munkálatokat végeztek rajta, és most új fényben tündököl. A szomszédságában található Epstein palota a Ringstraße palotáinak egyik legjelentősebbike.1883. december 4. óta a bécsi Ringstraßen található Parlament épületében folytatják a parlamenti vitákat. Évente kereken 280 ülésre kerül sor – ezek megoszlanak a Nemzeti Tanács és a Szövetségi Tanács között. A hatalmas épület alapterülete majdnem 14.000 m². A Nemzeti Tanács felújított ülésterme hatalmas üvegfedelével és modern berendezésével lenyűgöző, viszont történelmi mintát követ. Különleges fénypontnak számít a történelmi ülésterem is, amelyet egy ókori templom mintájára alakítottak ki. A szűken 1000 m²-nyi oszlopcsarnok a bejárati rész körül egyfelől fogadótérként, másfelől rendezvénytérként szolgál. 24 márványoszlop áll itt, melyeket egy-egy külön márvány tömbből faragták ki.

Kunsthistorisches Museum Wien (Szépművészeti Múzeum)

A Szépművészeti Múzeum, hasonlóan a vele szemközt álló Természetrajzi Múzeumhoz, amely egyben építészeti tükörképe is, Gottfried Semper és Karl von 

Hasenauer tervei alapján épült az akkor még császári gyűjtemény elhelyezésére.

1891-ben nyitották meg és máig a világ legjelentősebb műgyűjteményei közé tartozik.

Hundertwasser

A ház girbegurba vonalai, élénk színekben pompázó falai és egyedi ablakai mind Hundertwasser zseniális elképzeléseit tükrözik, akinek nemcsak a külső megjelenés, hanem a belső tér is éppoly fontos volt. 

Például még a nyilvános illemhely is különleges figyelmet kapott! Ha a sors úgy hozza, hogy valaki akár csak egy rövid látogatás erejéig betér oda, garantáltan emlékezetes élményt szerez: Hundertwasser burkolóinak aprólékos, minden képzeletet felülmúló munkája biztosan nyomot hagy a látogatóban.

A Városháza Rathaus

A Rathaus Bécs városháza épülete és egyben a város egyik jelképe. A neogótikus stílusban épült épület a városi tanács, a polgármesteri hivatal és a városi közgyűlés székhelye. Az épület egyik legjelentősebb látványossága a nagyobbik udvarban található, óriási méretű karácsonyfa, ami évről évre az adventi időszakban állítják fel, valamint az órák toronya, amelynek magassága eléri az 100 métert. A Rathaus előtti téren számos rendezvénynek ad otthont, például a híres bécsi karácsonyi vásárnak (Christkindlmarkt), valamint a Bécsi Bál (Wiener Ball), és a Donauinselfest zenei fesztiválnak is itt van a helyszíne.

Graben

A bécsi Graben a város egyik legismertebb és leglátogatottabb sétálóutcája. Az utca közepén egy szökőkút található, amely körül számos kávézó, étterem és luxus bolt sorakozik. A Graben gazdag történelmi múlttal rendelkezik, és az egyik legrégebbi utcája Bécsnek, melynek kialakítása már a középkorban megtörtént. A középkori hangulatot ma is meg lehet tapasztalni az épületek homlokzatain és boltívein, valamint a környező sikátorokban található művészeti és kézműves boltokban. A Graben nemcsak turistalátványosság, hanem a bécsi élet egyik központi helyszíne is, ahol az emberek találkoznak, beszélgetnek, sétálnak és vásárolnak.

Mariahilfer Straße

.A Mariahilfer Straße Bécs egyik legfontosabb bevásárlóutcája. Hossza 1,8 kilométer, és a belváros és a külvárosok között húzódik. Az utca két részre van osztva: az északi oldal modern üzletekkel, a déli oldal pedig régi épületekkel és boltokkal büszkélkedik. A Mariahilfer Straße számos üzletet, boltot és szórakozóhelyet kínál, valamint számos kávézó és étterem található itt.

Hofburg

A Heldenplatz-on található egykori császári palota monumentális, tekintélyt sugárzó épületegyüttese évszázadok óta az osztrák főváros egyik dísze.

A 13. században építették, amelyet a legtöbb császár folyamatosan bővített. A sok helyen átjárható épületegyüttesben 18 épületrész, 54 lépcsőház, 26 folyosó 19 udvar és 2600 helyiség található.

1452-től a Hofburg volt a Habsburg Birodalom uralkodóinak, az osztrák uralkodó főhercegeknek és a Habsburg-családból választott német-római császároknak székhelye, 1806–1918 között itt volt az osztrák császárok lakóhelye.

Pràter

 Bécs 2. kerületében található Bécs egyik legnagyobb zöldterülete, a Prater. Teniszpályák, egy golfpálya, lóversenypálya, kerékpárpálya, sűrű kerékpárút-, és sétaúthálózat, valamint éttermek szolgálják a bécsiek kikapcsolódását. 

Wurstelprater

Itt található Bécs híres vidámparkja, a Wurstelprater, amely alatt sokszor magát a Pratert értik. A vidámpark 1766-ban nyitotta meg kapuit, és ezzel a világ egyik legöregebb vidámparkjának számít. Régi játékai, köztük Bécs egyik szimbóluma, az 1896/97-es, 65 méter magas óriáskerék (Wiener Riesenrad) idézi a múltat, amely 1920-1985 között a világ legmagasabb óriáskereke volt. Modern vidámparki játékok is megtalálhatóak itt, az egyik leghíresebb az izgalmas, 2010-ben megnyitott, 117 méter magas Prater Turm repülő körhinta. A Prater vidámparkja 120 attrakciót kínál a szórakozni vágyóknak, így akár egész napos program lehet, kicsiknek, nagyoknak és felnőtteknek egyaránt.

         

Mozart emlékmű.

Felfedezés Lillafüreden: Rejtett kincsek és mesés tájak

Lillafüred (Miskolc-Lillafüred) Miskolc településrésze, de a város belterületétől több kilométerre helyezkedik el, tulajdonképpen az agglomerációban. Miskolc egyik legmagasabban fekvő része, a Bükk-vidéken, a Szinva és a Garadna patak összefolyásánál, a 2505-ös közút mentén. Turisztikai szempontból jelentősége kiemelkedő, ez az egyik legjelentősebb turisztikai település a Bükk-vidéken.      

Palotaszálló

A neoreneszánsz stílusú épület 1927 és 1930 között épült a Hámori-tó fölé. Azóta a szállót felújították, és egy igazán impozáns kuriózum lett belőle. Ha nem itt szeretnél megszállni, akkor is mindenképp érdemes elsétálnod a Palotaszállóhoz: egyrészt, mert körbe lehet sétálni azt, és a látványa kívülről is gyönyörű; másrészt pedig, mert a reneszánsz étteremként funkcionáló, hatalmas ólomüvegablakokkal díszített Mátyás-teremben igazán ízletes fogások közül válogathatsz.

Elsétáltunk  Lillafüredi vízeséshez 

Magyarország legmagasabb vízesését, a Lillafüredi vízesést a Palotaszálló építésekor alakították ki, a Szinva patak eredetileg a hámori-tóba torkollott. A 20 méter magasból lezúduló függőleges esésű vízesés három szakaszból áll.

A télen és nyáron egyaránt lenyűgöző látványt vízesés a Palotaszálló függőkertjéből is látható. A Palotaszálló egy meredek emelkedő tetején épült, emiatt ennek megerősítésére ki kellett építeni egy támfalakkal tagolt teraszos sétányrendszert. 

így keletkezett falon jut le a patak a Hámori-tóba.

A vízeséstől elsétáltunk a Fazola-kohóhoz, ami 4 km volt, onnan kisvonattal jöttünk vissza Lillafüredre.

 Hámori-tó nyugati csücske és Újmassa között a Garadna-patak festői völgye őrizte meg hazánk egyetlen kohóipari műemlékét, a faszéntüzelésű nagyolvasztót, a Fazola-kohót, közismert nevén "őskohóhoz hasonló ipari emlék Európában csak három található. A kohó története a 18. századra nyúlik vissza. 

Fazola Henrik lakatos mester – akinek világhírű rokokó stílusú alkotásai Egerben találhatók – 1770-ben Miskolc-Ómassa területén, Mária Terézia engedélyével az általa felfedezett bányákra, illetve a térségben található hatalmas erdőségekre alapozva vasművet épített. A kohó mellett áll a Massa Múzeum és a műemlék vasverő. 

Az őskohó és a közelében található látnivalók Miskolc felől a lillafüredi kisvasúttal vagy a 15-ös autóbusszal érhető el, illetve gépkocsival Miskolc és Eger felől a Palotaszálló mellett elterülő Hámori-tónál Ómassa felé elágazó úton közelíthető meg.

Minden év szeptemberében a kohó melletti terület ad otthont a Fazola Fesztiválnak, melynek célja a térség történelmi, ipari értékeinek bemutatása, a műszaki pályák népszerűsítése és a bányász-, kohász-, erdésztársadalom összetartozásának a kifejezése.

Felső-Hámor és Lillafüred határában másfél kilométer hosszan húzódó Hámori-tó a Garadna völgyében fekszik, a Bükk-hegység keleti részén.

A Hámori-tó egy mesterségesen megnagyobbított tó, mely eredetileg a a Szinva patak mésztufagátjának duzzasztó hatása miatt keletkezett. A hámori-tó igen kedvelt a horgászok körében, főként az országban ritkaságnak számító pisztrángállománya miatt.

A horgászaton kívül elsősorban a vízi sportok kedvelőinek kínál lehetőségeket, például csónakázás, vízibiciklizés helyszíneként, télen pedig korcsolyázni is lehet a befagyott tavon. A Hámori-tó természetes szépsége jelentősen növeli Lillafüred turisztikai vonzerejét.

2016 óta Miskolc egyik legnépszerűbb látnivalójaként tartják számon a mesés kilátást biztosító, környezetbarát, csendes Lillafüredi Libegőt.

A festői Szinva patak völgyében, a Jávorhegy lábánál kialakított alsó állomástól egy több, mint ezer méteres pálya vezet a Fehérkő mellett elterülő Jávorhegyi rétre. A 303 méteres tengerszint feletti magasságból induló felvonón egyszerre akár 180 fő gyönyörködhet a táj szépségében a negyed órás, közel 1100 méteres út során. Fent a hegyen üzemel egy kis büfé ahol finom gofrit lehet vásárolni.

Lillafüredi fotók.

A családdal Lillafüreden

Lillafüredi videó

@gyrgyi.krnicz

Lillafüred.

♬ оригинальный звук - Alexandr Cardinal

@gyrgyi.krnicz

Lillafüred.

♬ Il Direttore (valzer) - Massimo Budriesi

Tavaszi varázslat a Tóth Árpád sétányon: japán cseresznyefák és emlékezés a Budai Várnegyed szívében

Tavasszal Budapest egyik legbájosabb helyszíne kétségkívül a Budai Várnegyedben húzódó Tóth Árpád sétány, ahol a japán cseresznyefák (sakura) minden évben rózsaszín virágtengerbe borítják a sétányt és a mellette húzódó bástyát.

A japán cseresznyefák ilyenkor, április közepén a legszebb formájukat mutatják – a fák rózsaszín virágba borulnak, és olyan érzés, mintha egy mesevilágba csöppennénk.

A Tóth Árpád sétány Budapest I. kerületében, a Budai Várnegyed délnyugati oldalán, közvetlenül a várfal mellett húzódó, a Bástya sétány részét képező sétány. Mai nevét a közelben lakó Tóth Árpádról 1946-ban kapta. Korábbi nevei: gróf Bethlen István bástyasétány, Bástya sétány, 

A cseresznyevirágzás az elmúlás és megújulás szimbóluma A Sakura ünnep a japán cseresznyevirágzás (sakura) megünneplése. A hanami szó szerint „virágnézés”, vagyis gyönyörködés a lenyűgöző rózsaszín és fehér cseresznyevirágokban. 

A cseresznyefavirágzás időszaka általában március végétől május elejére tehető. 

A sakura az elmúlás és megújulás szimbóluma, mivel a virágzás rövid ideig tart, majd a szirmok gyorsan lehullanak. Ezért a japán kultúrában az élet múlandóságát és szépségét is kifejezi.

Hogyan juthatunk el ide?

🚌 Tömegközlekedéssel:

• A legegyszerűbb a 16-os busszal megközelíteni a Budai Várat, amely a Deák térről indul, és egészen a Dísz térig visz fel. Innen pár perces séta a sétány kezdete.

• Akik vonattal érkeznek a 4. vagy a 6. villamossal a Széll Kálmán térig kell menni és onnan a 16-os busszal kell menni a Dísz térig. 

• 
  

🚶‍♀️ Gyalogosan 2 oldalról is meg lehet közelíteni

• 
  Az Ostoros utcán sétáltunk felfelé, egészen a Bécsi Kapuig. Fontos tudni, hogy nem kell áthaladni a kapun, hanem még előtte, jobb oldalon egy lépcső vezet fel a várfalhoz.  Az első megállónk az Anjou-bástya környéke volt, ahol elidőztünk a kilátásban és az emlékműnél, aztán balra fordulva értük el a sétányt, ahonnan a bástyán végig sétálva csodálatos kilátás nyílik a városra és a hegyekre. Ez az útvonal igazi élmény: csendes, hangulatos, és tele van rejtett történelmi részletekkel. 

• A sétálást kedvelőknek azt ajánljuk, hogy egészen a Clark Ádám tértől gyalog közelítsék meg a sétányt és útközben a Halászbástyát is érintsék, így egy budapesti panoráma is beiktatható a kikapcsolódásba. A sétányon jó pár pad is található, egészen közel a cseresznyefákhoz, így tökéletes helyszín a virágzó fák közeli szemlélésére.

A sétány varázsa: Sakura a Várnegyedben

A Tóth Árpád sétányon sorakozó japán cseresznyefák tavasszal, általában április közepén érnek virágzásuk csúcsára. A fákat évtizedekkel ezelőtt ültették, és azóta a sétány a város egyik ikonikus tavaszi látványosságává vált. A virágzás idején romantikus hangulat lengi be az egész várfalat: a leomló sziromzápor, a csodás panoráma együtt adnak felejthetetlen élményt.

Az Anjou bástyán található Spanyol hősök emléktáblája és Abdurrahman pasa síremléke. Az út végén eljutunk az Országzászló-Esztergomi rondellához . Itt áll Koszorús Ferenc mellszobra is, aki a második világháború idején kulcsszerepet játszott a budapesti zsidóság deportálásának megakadályozásában. A Tóth Árpád sétányra térve látható a régi ágyuk és a Székely huszárok emlékműve. Itt található a Sziklakórház Atombunker Múzeum is és egy Zsolnai díszkút is

A látvány elképesztő volt: rengeteg cseresznyefa, szirmokkal borított sétaút, a háttérben pedig a Budai-hegyek panorámája. A virágzás csúcspontján jártunk, de már néhol megindult a sziromhullás is – ami csak még varázslatosabbá tette a hangulatot. A sétány közben ha letérünk a Szentháromság térre akkor a Mátyás templom és a Halász bástya tárul elénk a Szentháromság szoborral együtt.

Tóth Árpád sétány Miért érdemes megnézni? 

Aki áprilisban a Tóth Árpád sétányra látogat, az felejthetetlen természeti élményekre mond igent. Ilyenkor öltözik tavaszi ruhába a várfal: a cseresznyefák rózsaszín vattacukorként szegélyezik a sétányt, mögöttük pedig üde zöld vadgesztenyék hajladoznak a szélben. A korzó szépsége sokoldalú. Magával ragadó látványt nyújt, amikor kipattannak az első rügyek, amikor teljes pompájukban díszelegnek a fák és akkor is, amikor púderszínű szirmok táncolnak a levegőben. Mindeközben a háttérben magasztos csend ül a Budai-hegység felett, a vonulatok összképe még a sokat látott kalandorok szívét is lázba hozza.

Ez a hely minden tavasszal újra és újra elvarázsol. Ha tehetitek, nézzétek meg élőben is, amíg tart a virágzás!

@gyrgyi.krnicz

Budai vár.Budapest.

♬ original sound - Beauty sharer

Utazás Szerbiàba szecessziós épîtészet fellegváràba Szabadkára

 Szabadka. Szabadka (Subotica) a Délvidék, legtöbb magyar által lakott városa, a magyaros szecessziós építészet fellegvára. A Szerbia Vajdaság tartományának északi részén, a magyar határtól 10 km-re, Szegedtől 50 km távolságra fekvő település jellegzetes magyar alföldi városképe, elsősorban a szerbek kirobbanó lendülete miatt egyfajta balkános, mediterrán nyüzsgéssel párosul. A jó hangulatú belvárosban egymást érik a szecessziós épületcsodák, közülük kiemelkedik a Városháza és a Zsinagóga, európai viszonylatban is kiemelkedő műemléke. A bácskai nagyváros fáktól zöldellő utcái, terei, érdekes látnivalói, változatos gasztronómiája, autentikus cukrászdái, kávézói, izgalmas kocsmái a Délvidék elsőrangú úti céljává vált.

2025 Áprilisában, utazási irodával mentem erre a csodás 1 napos útra buszos utazás volt. A határhoz érve hamar  átértünk a Magyar részen, le kellett szállni a buszról és egyenként ellenőrizték az okmányokat ,a Szerbia részen 6 busz volt előttünk ,de 1 óra alatt átértünk a határon ,itt a sofőr szedte össze az okmányokat és vitte ellenőrzésre. A Szabadkai piacra  mentünk ott 3 óra szabad időnk volt vásárolni .Reggelivel kezdtem a napot egy nagy hamburgerrel, ami 1300 ft került. Itt a feltétek ki voltak rakva és mindenki maga tölthette meg a hamburgerét amivel szerette fogyasztani. A piacon minden kapható, ami olcsó és én is vettem, tészta , édességek, ital, üdítő, vegeta, piros paprika, még a Dubai csoki is fél áron van ,datolya, zöldségek, dohány árú .De csak 1liter szeszes ital és 3 db cigaretta hozható be büntetés nélkül. Mikor végeztünk a piaci bevásárlással város nézésre mentünk. A piacon minden hol elfogadják a ft ,bent a városban már kevésbe még az eurót sem.

A Korzón tárulhat szemetek elé az 1854-ben nyitott Szabadkai Népszínház lenyűgöző, korinthoszi oszlopos épülete is. Érdekesség, hogy Blaha Lujza is játszott a deszkáin egykor, de járt ide Kosztolányi Dezső, Csáth Géza és Bartók Béla is.

Raichle -palota. Raichle Ferenc építész saját jövendőbeli otthonához és tervezői irodájához Szabadka egyik legszebb helyszínét választotta. Saját magának és lelkének munkálkodva, elvetett minden sablont és béklyót a tervezés során, s így megalkotta azt az épületet melynek mindenki csodájára jár. A Raichle-palota az első, amit a látogató megpillanthat ha vonattal érkezik Szabadkára, mely alakjával és dekorációjával gyönyörködtet, pompázatos színeivel pedig elkápráztat. A palota monumentális bejárata be ágyazva a homlokzat egy részébe, mely stilizált, fejjel lefelé állított szív alakot formál. Talán a legszebb szecessziós műemlék a városban. Érdemes átmenni az udvarán is, és megnézni belülről is. Az épülettömb a párhuzamos hátsó utcáról teljesen más arcát mutatja. Kiváló autentikus ételek kaphatók a színvonalas éttermében.

Városháza előtti parkban (trg Republike) a Kék szökőkút körül több szobor is látható, a nevezetes polgármester, Bíró Károly szobra jól megfér egy aratómunkás kompozíciójával és egy régi Mária-oszloppal.

Dr Bíró Károly (1864-1952) jogász, Szabadka egykori polgármestere. Nevéhez fűződik a városháza, valamint a város számos szecessziós stílusú palotáinak építtetése, életéről olvashatunk a róla elnevezett alapítvány oldalon.

Bíró Károly egykori szabadkai polgármester szobra a város főterén, a városháza mellett kapott helyet. Bíró Károly 1902 és 1918 között állt Szabadka élén. Neki köszönhető a mai Városháza megépülése és a szecessziós városkép kialakulása is...

Maga a szobor Lantos Györgyi és Máté István magyarországi szobrászművészek alkotása, és a szabadkai Antal Mihály öntödéjében készült. Bíró Károly szoboralakja mellett egy régi stílusú plakátoszlop is helyet kapott, amelyen az egykori polgármester Szabadkáért tett érdemei olvashatóak magyar, szerb, horvát és angol nyelven.

Szabadka legfőbb látnivalója a szecessziós stílusú, impozáns városháza, mely Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti építészek tervei alapján épült fel

A 1700-as évek végén Franz Kaufmann pesti építész tervei alapján megépült, késő barokk stílusú Szent Teréz-székesegyház a zsinagóga közelében tekinthető meg. 

Érdemes megnézni a lenyűgöző oltárképeit is.

A szabadkai zsidó közösség átvette a második helyezett munkát a zsinagóga építésre kiírt szegedi pályázaton és így kapta Szabadka „Európa ezen részének egyik legszebb zsinagógáját” – ahogyan azt a szabadkaiak mondani szeretik. A zsinagógát 1902-ben építették Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján. A művészeti és esztétikai értéke mellet, azért is rendkívüli zsinagóga Európában, mert az egyetlen, amely a szecesszió magyar változatának jegyei viseli. A zsinagóga 1600 hívőt volt képes befogadni, 850 férfit a földszinten, és 550 nőt a galérián. Nagyságáról tesznek tanúbizonyságot az adatok is, hogy a belső terület magasság a 23 méter, a kupola szélessége pedig 12,6 méter. Az objektum külső magassága 40 méter. A Második világháborút követően a kevés számú szabadkai zsidó túlélők kevés száma nem tudta fenntartani1976-ban a zsinagóga a város kezébe került. A múlt század nyolcvanas éveinek végén a zsinagógában színházi előadások kerültek megszervezésre. A pompázatos épület, 2018-ban ragyogott fel ismét, az újjáépítés befejezését követően. Sajnos belülre nem tudtuk megnézni.

Szabadkai város kép

Szenthàromsàg szobor. A szobornak zaklatott történelme van. Eredetileg a szabadkai piactéren állították föl. Innen átkerült a Szent Teréz-székesegyház mellé. Összefogással 2014-ben állították föl (ismét) Szabadka főterén. A munkát támogatta a Magyar Nemzeti Tanács, a Magyar Kormány és a helyi önkormányzat Szabadka.

"Ez az első köztéri szobor azért épült fel, mert a szabadkaiak legyőzték a sarat (ez egy nagyon mocsaras vidék volt). Ez a szobor ezért a város egy nagyon erőteljes szimbóluma, olyan, amely mindenkihez szól, és minden itt lakót szimbolizál, kifejezi azt, hogy szorgalmas munkával, kitartással a természet megzabolázható, vidékek élőhellyé tehetők." hallottuk Lovas Ildikótól, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának tagjától. Forrás: Magyar Szó

"Mint Biacsi Karolina kőszobrász-restaurátortól megtudtuk, az alkotást teljes egészében szétbontják, csak így tudják a restaurálást elvégezni." Forrás: Magyar Szó

   A vízvezetékszerelő csatornanyílásból kinéző szobor amelyet annak apropóján helyeztek itt el, hogy város csatorna-rendszerének kiépítését épp itt kezdték el.

Haza felé a mindjárt ahogy átléptük a határt ,van egy diszkont áruház ,ide még zárás előtt 30 perccel sikerült bemenni . Elég jó árban valóban minden féle élelmiszer és vegyiáru , üdîtő és szeszes italok kaphatók.