Lillafüred (Miskolc-Lillafüred) Miskolc településrésze, de a város belterületétől több kilométerre helyezkedik el, tulajdonképpen az agglomerációban. Miskolc egyik legmagasabban fekvő része, a Bükk-vidéken, a Szinva és a Garadna patak összefolyásánál, a 2505-ös közút mentén. Turisztikai szempontból jelentősége kiemelkedő, ez az egyik legjelentősebb turisztikai település a Bükk-vidéken.
Palotaszálló
A neoreneszánsz stílusú épület 1927 és 1930 között épült a Hámori-tó fölé. Azóta a szállót felújították, és egy igazán impozáns kuriózum lett belőle. Ha nem itt szeretnél megszállni, akkor is mindenképp érdemes elsétálnod a Palotaszállóhoz: egyrészt, mert körbe lehet sétálni azt, és a látványa kívülről is gyönyörű; másrészt pedig, mert a reneszánsz étteremként funkcionáló, hatalmas ólomüvegablakokkal díszített Mátyás-teremben igazán ízletes fogások közül válogathatsz.
Elsétáltunk Lillafüredi vízeséshez
Magyarország legmagasabb vízesését, a Lillafüredi vízesést a Palotaszálló építésekor alakították ki, a Szinva patak eredetileg a hámori-tóba torkollott. A 20 méter magasból lezúduló függőleges esésű vízesés három szakaszból áll.
A télen és nyáron egyaránt lenyűgöző látványt vízesés a Palotaszálló függőkertjéből is látható. A Palotaszálló egy meredek emelkedő tetején épült, emiatt ennek megerősítésére ki kellett építeni egy támfalakkal tagolt teraszos sétányrendszert.
így keletkezett falon jut le a patak a Hámori-tóba.
A vízeséstől elsétáltunk a Fazola-kohóhoz, ami 4 km volt, onnan kisvonattal jöttünk vissza Lillafüredre.
Hámori-tó nyugati csücske és Újmassa között a Garadna-patak festői völgye őrizte meg hazánk egyetlen kohóipari műemlékét, a faszéntüzelésű nagyolvasztót, a Fazola-kohót, közismert nevén "őskohóhoz hasonló ipari emlék Európában csak három található. A kohó története a 18. századra nyúlik vissza.
Fazola Henrik lakatos mester – akinek világhírű rokokó stílusú alkotásai Egerben találhatók – 1770-ben Miskolc-Ómassa területén, Mária Terézia engedélyével az általa felfedezett bányákra, illetve a térségben található hatalmas erdőségekre alapozva vasművet épített. A kohó mellett áll a Massa Múzeum és a műemlék vasverő.
Az őskohó és a közelében található látnivalók Miskolc felől a lillafüredi kisvasúttal vagy a 15-ös autóbusszal érhető el, illetve gépkocsival Miskolc és Eger felől a Palotaszálló mellett elterülő Hámori-tónál Ómassa felé elágazó úton közelíthető meg.
Minden év szeptemberében a kohó melletti terület ad otthont a Fazola Fesztiválnak, melynek célja a térség történelmi, ipari értékeinek bemutatása, a műszaki pályák népszerűsítése és a bányász-, kohász-, erdésztársadalom összetartozásának a kifejezése.
Felső-Hámor és Lillafüred határában másfél kilométer hosszan húzódó Hámori-tó a Garadna völgyében fekszik, a Bükk-hegység keleti részén.
A Hámori-tó egy mesterségesen megnagyobbított tó, mely eredetileg a a Szinva patak mésztufagátjának duzzasztó hatása miatt keletkezett. A hámori-tó igen kedvelt a horgászok körében, főként az országban ritkaságnak számító pisztrángállománya miatt.
A horgászaton kívül elsősorban a vízi sportok kedvelőinek kínál lehetőségeket, például csónakázás, vízibiciklizés helyszíneként, télen pedig korcsolyázni is lehet a befagyott tavon. A Hámori-tó természetes szépsége jelentősen növeli Lillafüred turisztikai vonzerejét.
2016 óta Miskolc egyik legnépszerűbb látnivalójaként tartják számon a mesés kilátást biztosító, környezetbarát, csendes Lillafüredi Libegőt.
A festői Szinva patak völgyében, a Jávorhegy lábánál kialakított alsó állomástól egy több, mint ezer méteres pálya vezet a Fehérkő mellett elterülő Jávorhegyi rétre. A 303 méteres tengerszint feletti magasságból induló felvonón egyszerre akár 180 fő gyönyörködhet a táj szépségében a negyed órás, közel 1100 méteres út során. Fent a hegyen üzemel egy kis büfé ahol finom gofrit lehet vásárolni.
Lillafüredi videó
