2025. április 13., vasárnap

Utazás Szerbiàba szecessziós épîtészet fellegváràba Szabadkára

 Szabadka. Szabadka (Subotica) a Délvidék, legtöbb magyar által lakott városa, a magyaros szecessziós építészet fellegvára. A Szerbia Vajdaság tartományának északi részén, a magyar határtól 10 km-re, Szegedtől 50 km távolságra fekvő település jellegzetes magyar alföldi városképe, elsősorban a szerbek kirobbanó lendülete miatt egyfajta balkános, mediterrán nyüzsgéssel párosul. A jó hangulatú belvárosban egymást érik a szecessziós épületcsodák, közülük kiemelkedik a Városháza és a Zsinagóga, európai viszonylatban is kiemelkedő műemléke. A bácskai nagyváros fáktól zöldellő utcái, terei, érdekes látnivalói, változatos gasztronómiája, autentikus cukrászdái, kávézói, izgalmas kocsmái a Délvidék elsőrangú úti céljává vált.

2025 Áprilisában, utazási irodával mentem erre a csodás 1 napos útra buszos utazás volt. A határhoz érve hamar  átértünk a Magyar részen, le kellett szállni a buszról és egyenként ellenőrizték az okmányokat ,a Szerbia részen 6 busz volt előttünk ,de 1 óra alatt átértünk a határon ,itt a sofőr szedte össze az okmányokat és vitte ellenőrzésre. A Szabadkai piacra  mentünk ott 3 óra szabad időnk volt vásárolni .Reggelivel kezdtem a napot egy nagy hamburgerrel, ami 1300 ft került. Itt a feltétek ki voltak rakva és mindenki maga tölthette meg a hamburgerét amivel szerette fogyasztani. A piacon minden kapható, ami olcsó és én is vettem, tészta , édességek, ital, üdítő, vegeta, piros paprika, még a Dubai csoki is fél áron van ,datolya, zöldségek, dohány árú .De csak 1liter szeszes ital és 3 db cigaretta hozható be büntetés nélkül. Mikor végeztünk a piaci bevásárlással város nézésre mentünk. A piacon minden hol elfogadják a ft ,bent a városban már kevésbe még az eurót sem.

A Korzón tárulhat szemetek elé az 1854-ben nyitott Szabadkai Népszínház lenyűgöző, korinthoszi oszlopos épülete is. Érdekesség, hogy Blaha Lujza is játszott a deszkáin egykor, de járt ide Kosztolányi Dezső, Csáth Géza és Bartók Béla is.


Raichle -palota. Raichle Ferenc építész saját jövendőbeli otthonához és tervezői irodájához Szabadka egyik legszebb helyszínét választotta. Saját magának és lelkének munkálkodva, elvetett minden sablont és béklyót a tervezés során, s így megalkotta azt az épületet melynek mindenki csodájára jár. A Raichle-palota az első, amit a látogató megpillanthat ha vonattal érkezik Szabadkára, mely alakjával és dekorációjával gyönyörködtet, pompázatos színeivel pedig elkápráztat. A palota monumentális bejárata be ágyazva a homlokzat egy részébe, mely stilizált, fejjel lefelé állított szív alakot formál. Talán a legszebb szecessziós műemlék a városban. Érdemes átmenni az udvarán is, és megnézni belülről is. Az épülettömb a párhuzamos hátsó utcáról teljesen más arcát mutatja. Kiváló autentikus ételek kaphatók a színvonalas éttermében.


Városháza előtti parkban (trg Republike) a Kék szökőkút körül több szobor is látható, a nevezetes polgármester, Bíró Károly szobra jól megfér egy aratómunkás kompozíciójával és egy régi Mária-oszloppal.


Dr Bíró Károly (1864-1952) jogász, Szabadka egykori polgármestere. Nevéhez fűződik a városháza, valamint a város számos szecessziós stílusú palotáinak építtetése, életéről olvashatunk a róla elnevezett alapítvány oldalon.


Bíró Károly egykori szabadkai polgármester szobra a város főterén, a városháza mellett kapott helyet. Bíró Károly 1902 és 1918 között állt Szabadka élén. Neki köszönhető a mai Városháza megépülése és a szecessziós városkép kialakulása is...

Maga a szobor Lantos Györgyi és Máté István magyarországi szobrászművészek alkotása, és a szabadkai Antal Mihály öntödéjében készült. Bíró Károly szoboralakja mellett egy régi stílusú plakátoszlop is helyet kapott, amelyen az egykori polgármester Szabadkáért tett érdemei olvashatóak magyar, szerb, horvát és angol nyelven.



Szabadka legfőbb látnivalója a szecessziós stílusú, impozáns városháza, mely Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti építészek tervei alapján épült fel


A 1700-as évek végén Franz Kaufmann pesti építész tervei alapján megépült, késő barokk stílusú Szent Teréz-székesegyház a zsinagóga közelében tekinthető meg. 

Érdemes megnézni a lenyűgöző oltárképeit is.




A szabadkai zsidó közösség átvette a második helyezett munkát a zsinagóga építésre kiírt szegedi pályázaton és így kapta Szabadka „Európa ezen részének egyik legszebb zsinagógáját” – ahogyan azt a szabadkaiak mondani szeretik. A zsinagógát 1902-ben építették Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján. A művészeti és esztétikai értéke mellet, azért is rendkívüli zsinagóga Európában, mert az egyetlen, amely a szecesszió magyar változatának jegyei viseli. A zsinagóga 1600 hívőt volt képes befogadni, 850 férfit a földszinten, és 550 nőt a galérián. Nagyságáról tesznek tanúbizonyságot az adatok is, hogy a belső terület magasság a 23 méter, a kupola szélessége pedig 12,6 méter. Az objektum külső magassága 40 méter. A Második világháborút követően a kevés számú szabadkai zsidó túlélők kevés száma nem tudta fenntartani1976-ban a zsinagóga a város kezébe került. A múlt század nyolcvanas éveinek végén a zsinagógában színházi előadások kerültek megszervezésre. A pompázatos épület, 2018-ban ragyogott fel ismét, az újjáépítés befejezését követően. Sajnos belülre nem tudtuk megnézni.


Szabadkai város kép

Szenthàromsàg szobor. A szobornak zaklatott történelme van. Eredetileg a szabadkai piactéren állították föl. Innen átkerült a Szent Teréz-székesegyház mellé. Összefogással 2014-ben állították föl (ismét) Szabadka főterén. A munkát támogatta a Magyar Nemzeti Tanács, a Magyar Kormány és a helyi önkormányzat Szabadka.

"Ez az első köztéri szobor azért épült fel, mert a szabadkaiak legyőzték a sarat (ez egy nagyon mocsaras vidék volt). Ez a szobor ezért a város egy nagyon erőteljes szimbóluma, olyan, amely mindenkihez szól, és minden itt lakót szimbolizál, kifejezi azt, hogy szorgalmas munkával, kitartással a természet megzabolázható, vidékek élőhellyé tehetők." hallottuk Lovas Ildikótól, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának tagjától. Forrás: Magyar Szó

"Mint Biacsi Karolina kőszobrász-restaurátortól megtudtuk, az alkotást teljes egészében szétbontják, csak így tudják a restaurálást elvégezni." Forrás: Magyar Szó

   A vízvezetékszerelő csatornanyílásból kinéző szobor amelyet annak apropóján helyeztek itt el, hogy város csatorna-rendszerének kiépítését épp itt kezdték el.




Haza felé a mindjárt ahogy átléptük a határt ,van egy diszkont áruház ,ide még zárás előtt 30 perccel sikerült bemenni . Elég jó árban valóban minden féle élelmiszer és vegyiáru , üdîtő és szeszes italok kaphatók.